Véget ért a párizsi COP21 konferencia, megváltozik-e ettől az életünk?
Az ENSZ 21. klímacsúcsán mintegy kétszáz ország kötelezte el magát az éghajlatváltozás megelőzése és az emberi civilizáció védelme érdekében.
A december 12-én elfogadott párizsi megállapodás célként fogalmazza meg a 1,5 Celsius-fokos globális felmelegedési küszöbértéket, és a század közepére az üvegházhatású gáz-kibocsátások teljes semlegesítését. A jelenlegi konferencia az ember és az ökológiai rendszerek kapcsolatának egyik problémájával az emberi tevékenység által okozott klímaváltozás kérdésével foglalkozott. A hetvenes években került a figyelem középpontjába az ember, és az emberi tevékenységek hatása az ökológiai rendszerekre és ilyen megvilágításban érdekes áttekinteni a kérdéskörrel foglalkozó eddigi főbb konferenciák történetét:
– 1972 -Stokholmi Konferencia- ENSZ Konferencia az Emberi Környezetről
– 1992 – Riói Konferencia – ENSZ Környezet és Fejlődés Konferenciája
– 2002- Johannesburg- Fenntartható Fejlődési Világtalálkozó (World Summit on Sustainable Development)
Tehát ez már a sokadik konferencia, amelyen a világ vezetői az emberi civilizáció fejlődésének a kérdéseit az emberi tevékenység a földi ökológiai rendszere gyakorolt hatásával kötik össze, és amely a jelenleg legsürgősebbnek tűnő problémával, a klímaváltozás kérdésével foglalkozott. A konferencia egyes vélemények szerint nagy siker volt, mint ahogy az eddigi konferenciákat is jelentős eredményként könyvelték el. De megváltozik-e a párizsi konferencián kötött megállapodások után az életünk? Átgondoljuk-e, hogy mi az, ami igazán fontos a számunkra az életben?
Mert amennyiben nem változtatunk az értékrendünkön és életünk középpontjába a minél nagyobb mértékű fogyasztást helyezzük, addig a legjobb egyezményeket köthetik meg a konferenciákon, úgysem történik változás.
Rajtunk áll, hogy megértsük: Élni… egyszerűen jó. Nézzük meg a kisfilmet és talán kissé elgondolkozunk.
