„Vízgazdálkodás a klímaváltozás idején” címmel tartottunk műhelykonferenciát
November 25-én a Csíkfalvi Polgármesteri Hivatalban műhelykonferenciát tartottunk, amelynek keretében a Nyárád szabályozási munkálatait vitattuk meg, ahol civil szervezetek, önkormányzati képviselők és a helyi lakosok is kifejtették véleményüket.
A rendezvénynek az volt a célja, hogy a Felső-Nyárádmente lakosságának figyelmét felhívja az ezen a szakaszon is tervbe vett folyószabályozási munkálatok leendő következményeire. Emellett a lakosság véleményét is szerettük volna megtudni, hogy miképpen vélekedik a vízügy által elvégzett védelmi munkálatokról.
Hajdu Zoltán, a Fókusz Öko Központ elnöke véleménye szerint indokolatlan volt az itt elvégzett munkálat, hiszen ökológiailag szegényebbé tette a folyóvizet, nem beszélve arról, hogy az európai vízgazdálkodási elvekkel is szembemegy azzal, hogy kibetonozzák és csatornává alakítják.
Ezt követően Kelemen Árpád vízügyi szakember tartott előadást, ahol bemutatta, hogy ezek a munkálatok milyen káros hatással lehetnek a folyóra és a nyárádmenti lakosokra.
A Nyárádmente Kistérségi Társulás vezetője, Antal Zoltán elmondta, hogy ők kiadtak egy engedélyt, amelyet a Natura 2000 gondnoksággal dolgoztak ki. Ebben feltételekhez kötötték a kivitelezőt, viszont ezeket a vízügy figyelmen kívül hagyta, ezért visszavonták az engedély, de további lépéseket már nem tudtak tenni. Megemlítette emellett, hogy a lakosság véleménye is megoszlott, a közösségi hálón folyt a harc, és az emberek fele beleegyezett a munkálatokba.
Szabó Árpád csíkfalvi lakos szerint el kell különíteni a partvédelmet az árvízvédelemtől, és szerinte rossz volt a kommunikáció a civil szervezetek és a lakosság között, mivel az utóbbi véleményét meg sem kérdezték az üggyel kapcsolatban.
Kovrig Zoltán, a Natura 2000 gondnokság igazgatója elmondta, hogy jelenleg nincs kész terv, a kivitelező sem tud róla, csupán egy 2013-as előtanulmány létezik, ami parterősítésről szól kilenc kilométeren. Ez azt jelenti, hogy a tervezésbe bele lehet még szólni, viszont ha kivitelezésre kerül a sor, akkor már csak simítani lehet a terven.
Magyari Péter, Nyárádmente polgármestere szerint a községében nincs semmilyen árvízveszély, csupán egy húsz méteres szakaszon kell kisebb munkálatokat végezni.
Albert Károly, búzaházi lakos véleménye, hogy tönkreteszik a folyó ökoszisztémáját, Marton Ferencnek pedig csíkfalvi lakosként az a meglátása, hogy meg kell védeni a folyót, és nem feltúrni, mert „a víz az élet.” Szász Csaba szerint is felesleges a betonozás, mivel ezzel a Nyárádot, mint turisztikai látványosságot tönkreteszik.
A következtetés tehát az, hogy a lakosok többsége nem szeretné, ha a Nyárádot indokolatlanul szabályoznák, valamint egy közös tervet kell kialakítani, ami mindenki javára válik. Ehhez pedig jobb együttműködés, és hatékonyabb kommunikáció szükséges mindegyik fél részéről.
