Mit jelent számodra a gazdagság és a szegénység fogalma?
A győri Reflex Környezetvédő Egyesület, a Magyarországi Éghajlatvédelmi Szövetség és a marosvásárhelyi Fókusz Öko Központ fotópályázatot hirdet!
Mit jelent számodra a gazdagság és a szegénység fogalma?
A győri Reflex Környezetvédő Egyesület, a Magyarországi Éghajlatvédelmi Szövetség és a marosvásárhelyi Fókusz Öko Központ fotópályázatot hirdet!
A Fókusz Öko Központ az idén is megszervezi a Só Útja évadnyitó programot.
Időpont: április 8
Ebben az évben is két útvonal között lehet választani:
Az indulási pontokra el lehet jutni egyénileg is, vagy igény esetén segítünk a szállítás megszervezésében.
A Tündér Ilona Panziónál a megérkezés után „fűzfaház” építő versenyre kerül sor. Fűzfából különböző méretű úgynevezett organikus építményeket lehet létrehozni. Az építkezésben résztvevő osztályok (vagy csoportok) között különböző kategóriájú díjakat osztunk szét.
Az érdeklődő személyek jelentkezését várjuk március 20.-ig a focuseco@rdslink.ro email címen, vagy telefonon (0744 774897 – Hajdu Zoltán)
A Fókusz Öko Központ az útvonalon való vezetést és a program irányítását vállalja, az kiránduláshoz szükséges engedélyek beszerzése a vezető tanárok feladata.
Reméljük, hogy az idén már 7. alkalommal megszervezett Só Útja évadnyitó program az idén is kellemes és hasznos időtöltést fog jelenteni a résztvevőknek.
Tisztelettel
Dr. Hajdu Zoltán
Fókusz Öko Központ
elnök
„Partnership for sustainability in EU funds in CEE”
– Project No. Small Grant No. 11140261
– Granted amount: 5000 EUR
– Implementation period: 1 May – 31 October 2012
Az SFteam értékrendjének középpontjában az együttműködés áll. Együttműködésünk hosszú távú célja azt biztosítani, hogy a területfejlesztés és a kohéziós politika – beleértve az EU Közös Stratégiai Kerete pénzalapjainak felhasználását – a fenntartható fejlődést szolgálja Közép- és Kelet-Európában. Hogy ez megvalósulhasson európai, nemzeti, regionális és helyi szinten, elengedhetetlennek tartjuk a döntéshozók és minden érintett fél, állampolgárok, önkormányzatok, civil szervezetek és a vállalkozói szféra együttműködését és partnerségét.
Az EU kohéziós politikáját tekintve kulcsfontosságú időszakot élünk. Noha sajnos a – többek között a partnerség minimális követelményeit is lefektető – jogi keretszabályozás kialakítása még mindig folyamatban van, a 2014 és 2020 között uniós szinten elérhető mintegy 336 milliárd eurónyi kohéziós forrás felhasználásának programozása már elkezdődött.
Természetesen szükség van erős EU-s és tagállami szintű jogszabályokra, amelyek biztosíthatják a partnerség elvének a programozás során történő érvényesítését. Ugyanakkor a partnerség megvalósítása nagyban függ a folyamatokban résztvevő személyek és intézmények szándékaitól és kompetenciájától. Az SFteam 2012 elején kidolgozott egy útmutatót a partnerség elvének a kohéziós politika programozásában és további fázisaiban történő, érdemi érvényesítésére1. Azóta kormányzati tisztségviselők és civil szervezetek körében terjesztettük ezt, és felmértük, mennyiben készek a tisztviselők alkalmazni az ebben foglalt ajánlásokat, illetve a civilek mennyiben tartják hasznosnak ezt az útmutatót.
„Őrkutya” szervezetként a jelen tanulmányban összefoglaljuk, hogyan zajlott eddig Közép-és Kelet-Európa országaiban (Bulgáriában, Csehországban, Magyarországon, Lettországban, Lengyelországban, Romániában és Szlovákiában) a 2014-2020-as programozás folyamata a partnerség szempontjából. Több tisztviselőtől és a civil szféra több képviselőjétől kértünk interjút, ill. visszajelzést ehhez, amelyek alapján úgy láttuk jónak, hogy az egyes országokban jellemző helyzetet a kormányzati és a civil szervezetek szemszögéből külön-külön ismertetjük. Tanulságos megfigyelni, hogy ugyanazon folyamat hogyan látszik különböző nézőpontokból.
“A természet leckéi” tanulási program a természetre hivatkozik, mint mentorra. A természet mindannyiunk számára ihletforrás lehet. Lehet-e tanulni a természettől. Mit tanulhatunk tőle az egészségről, gazdálkodásról, építkezésről, az önszabályzó rendszerekről. A természet mindezekre képes választ adni, sokkal hatékonyabban és sokkal szebben működik, mint az emberek által kialakított mesterséges környezetek. A természet leckéi bizonyára segítséget nyújtanak egy természetközeli, gazdagabb, változatosabb és szennyezésmentes társadalom kialakításában.
A természetben hatékony hulladék újrahasznosítási folyamatok zajlanak, a természet megújjuló energiaforrásokat használ, mint a napenergia, a természet önszabályozásra képes, dinamikus vagyis alkalmazkodik az új környezeti feltételekhez. Egy természetbarát vagy úgymond “zöld” gazdaság, vagy társadalom, ugyanezekkel a jellemzőkkel kell, hogy rendelkezzen.
Az ökológia, “oikos” és „logos” vagy a “természet gazdálkodása”, éppen ezeket az alapelveket tárja fel. „ A természet leckéi” tanulási program a természetben könnyen felismerhető alapelvekre épül.
1.1. Hulladék=élelemforrás: A természetben egy állandó anyagkörforgás létezik, amit egy újrahasznosítási folyamatként lehet felfogni. Ami egyesek számára hulladéknak számít, az másoknak megélhetési forrást jelent. A falevek miután elszáradnak termékeny talajjá bomlanak. A folyamat során a lebontó szervezetek táplálekhoz jutnak, illetve a keletkezett talaj az élethez szükséges feltételeket biztosítja a növényeknek.
1.2. Sokszoros előny: A természetben az élőlényeknek úgymond többszörös hasznuk van. Vegyük példénak a cseresznyefát: életműködései során a fa megvalósítja a legfontosabb célját, a fajfenntartást. Ha belegondolunk miként is valósul meg ez a folyamat rájövünk arra, hogy szaporító szervei (a virág, a termés) de még a magok is számos előlénynek táplálékforrásai. A fotoszintézis során CO2-ot használ el és O2-t bocsát ki, a szenet pedig szervesanyagokba építi be. Ugyanakkor a fa rejtekhelyül szolgál, hőmőrséklet és csapadékszabályozó szerepe is van, stb.
1.3. A biodiverzitás vagy biológiai sokféleség ereje: Az élet sokfélesége, az élet minden megjelenési formáját (állatok, növények, gombák, mikroorganizmusok) jelenti. Manapság a biodiverzitásnak három szintjéről beszélhetünk: genetikai diverzitás, fajdiverzitás (taxondiverzitás) és ökológiai diverzitás. A természet ellenállóképessége nagymértékben függ a biodiverzitástól. A biodiverzitás megerősíti (stabilabbá teszi) a természetet és lecsökkenti a kockázatokat.
3.1. Az osztálytermen kivüli tevékenységek és maga a tapasztalatszerzés támogatása.
3.3. Új tanulási-tanítási módszerek kidolgozása, olyan kézségek fejlesztésére amelyek egy természetbarát gazdaság és közösség kialakulását eredményezik.
3.2. Ezen tevékenységek beillesztése a tantervekbe.
3.4. A tanulók és a tanítók felvilágosítása, hogy egy fenntartható fejlődés nem csak lokális hanem globális vagy legalább európai szintű megoldásokat követel.
3.5. Egyszerű hozzáférhetőség a felhasznált tanítási forrásokhoz, tudásszerzéshez, szakértelemhez, iránymutatáshoz.
3.6. Az osztálytermen kivüli tanulási-tanítási módszerek széleskörű terjesztése és alkalmazása, illetve a módszerek hatékonyságának növelése.
3.7. Egy nemzetközi hálózat kifejlesztése az ötletek és a forrásanyagok állandó közvetítésére.
3.8. A fenntartható fejlődés illetve az osztálytermen kivüli oktatás elvének fejlesztése úgy a partnerországokban mint az Európai Unióban.
4.1. Tanulók és tanárok/tanítok egyműködése a fenntartható fejlődés érdekében, olyan ismereteket alkalmazva amelyek a valódi ökológia problémák megoldását szolgálják.
4.2. Mennyiségi és minőségi egyéni motiválás, amely a társadalom és a gazdaság állapotának javulását idézi elő.
4.3. Minél több képzett oktató, akik megfelelő kézségekkel, erőforrásokkal és bizalommal rendelkeznek a fenntartható fejlődés tanítási folyamatában.
5.1. tanulók: 12-16 éves gyermekek
5.2. tanárok: különböző szakterületeken képzett tanárok (Biológia, Földrajz, Technológiai nevelés, Fizika, Kémia, stb.) és tanítók.
5.3. Tanfelügyelőségek és más intézetek, amelyek a program elfogadásában és népszerűsítésében, valamint az iskolák ösztönzésében segítenek.
A konstruktív tanulás módszerét használjuk. Ezen tanulási folyamat négy szakaszáról beszélhetünk: inspiráció (múzsa, ihlet), felfedezés, megértés és alkalmazás.
6.1. Inspiráció szakasza:
Az első szakaszban megtörténik a tanulók ösztönzése és a figyelem felkeltése: ez feltételezi a tanulók motiválását, a szükségérzet kialakítását, arra, hogy új képességeket és új ismereteket sajátítsanak el.
6.2. Felfedezés szakasza:
A tapasztalatszerzésen alapszik. Ebben a szakaszban a tanulók utánna néznek a természetben lezajló folyamatoknak.
6.3. Megértés szakasza:
Amikor a tanulók elsajátítják és felfogják a természetben lezajló folyamatok fontosságát, észszerűségét.
6.4. Alkalmazás szakasza:
A negyedik szakasz a kreatívitáson és az ötletek szabadságán alapszik. Hagyjuk, hogy a tanulók megoldásokat találjanak, illetve alkalmazzák a megszerzett készségeket a környezetünkben előforduló és a természettel analóg rendszerek problémáinak megoldásában.
Interdiszciplináris jellegéből adódóan “A természet leckéi” tanulási program több tantárgyon belüli kézségek fejlesztésére alkalmas: Művészetek, Technológia, Biológia, Fizika, Kémia, Földrajz, Matematika, Közgazdaságtan, Idegen nyelvek.
A program során hangsúlyt fektetünk a következő kézségekre: az autonómia (önállóság) és a személyes kezdeményezés, a kritikus és analítikus gondolkodás, a kreativítás, a csoportmunka, a megfigyelés, a kisérletezés, a vizsgálaton alapuló tanulás, a műszaki eredmények elérése, döntéshozatal és véleménynyílvánítás.