Augusztus 25-28-a között mi is részt vettünk a Vásárhelyi Forgatagon.
Category: 2015 Európában a Fejlesztés Éve
Vidéki közösségek fejlődése. Harcban, vagy harmóniában a természettel?
A 2016-os Csíkfalvi Csűrszeminárium második napjának előadásai, amiben szó volt fenntartható fejlesztési célokról, vízgazdálkodásról, természetvédelmi területekről, turisztikai álmokról és megvalósításokról.
X. Csíkfalvi Csűrszemináriumok – program
Június 29 és és június 1-je között kerül megrendezésre a jubileumi X. Csíkfalvi Csűrszemnáriumok.
A 2007-ben elindított rendezvény a tízedik álláspontjához érkezett, ami ezúttal is színvonalas és érdekes előadásokkal várja az érdeklődőket. Az idei esemény Balogh István helyi polgármester és Dr. Gagyi József egyetemi tanár áttekintőjével kezdődik, akik az eddigi tevékenységeket összegzik. Utána Vajda András néprajzkutató moderálásával beszélgetés lesz „A vidéki közösségek identitásának alakítása, kommunikálása” címmel, amelyen Szijártó Zsolt és Bódi Péter pécsi kultúrakutatók, Gagyi József Marosvásárhelyről és Jakab Albert Zsolt néprajzkutató vesznek részt.
Második nap Hajdu Zoltán környezettudományi szakértő beszélget a vidéki közösségek fejlődéséről, fenntartható fejlesztési célokról, vízgazdálkodásról, természetvédelmi területekről, turisztikai álmokról és megvalósításokról. A beszélgetésen részt vesz Molnár Géza pécsi környezet- és vízgazdálkodási szakértő, Antal Zoltán a Nyárádmenti Leader Iroda igazgatója, Katyi Antal filmes és média szakértő, valamint a Nyárád-Kisküküllő Natura 2000 adminisztrációs igazgatója, Kovrig Zoltán.
A szeminárium zárónapján az irodalomé lesz a főszerep, ahol Ármeán Otília moderálásával Demény Péter, Vida Gábor és Szabó Róbert Csaba írók, Eperjesi Noémi grafikus és Fekete Zsolt fényképész beszélgetnek a „Helyi, kis történetek, és nagy elbeszélések: irodalom, film fénykép, grafika példáiban”című szemináriumon.
Az előadások minden nap 18 órától kezdődnek a Tündér Ilona Panzió csűrjében, a Csíkfalva 53 szám alatt.
Program:
SZERDA—2016. JÚNIUS 29.
10 éves Csíkfalván a Csűrszeminárium
AZ EDDIGI TEVÉKENYSÉGEK ÁTTEKINTÉSE BALOGH ISTVÁN CSÍKFALVA KÖZSÉG POLGÁRMESTERÉVEL ÉS DR. GAGYI JÓZSEF EGYETEMI TANÁRRAL.
A vidéki közösségek identitásának alakítása, kommunikálása
(monográfia, tájház, emlékmű, emléknap, falunap)
BESZÉLGETÉS VAJDA ANDRÁS NÉPRAJZKUTATÓ MODERÁLÁSÁVAL
RÉSZTVEVŐK: JAKAB ALBERT ZSOLT – NÉPRAJZKUTATÓ KOLOZSVÁR
SZIJÁRTÓ ZSOLT – KULTÚRAKUTATÓ PÉCS
BÓDI JENŐ – KULTÚRAKUTATÓ PÉCS
GAGYI JÓZSEF – KULTÚRAKUTATÓ MAROSVÁSÁRHELY
CSÜTÖRTÖK—2016. JÚNIUS 30.
Vidéki közösségek fejlődése. Harcban, vagy harmóniában a természettel?
(Fenntartható fejlesztési célok, vízgazdálkodás, természetvédelmi területek,
turisztikai álmok és megvalósítások)
BESZÉLGETÉS HAJDU ZOLTÁN KÖRNYEZETTUDOMÁNYI SZAKÉRTŐ MODERÁLÁSÁVAL
RÉSZTVEVŐK: ANTAL ZOLTÁN – NYÁRÁDMENTI LEADER IRODA, IGAZGATÓ
KATYI ANTAL – MÉDIA SZAKERTŐ, FILMES MAROSVÁSÁRHELY
KOVRIG ZOLTÁN – NYÁRÁD-KISKÜKÜLLŐ NATURA 2000, ADMINISZTRÁCIÓS IGAZGATÓ
MOLNÁR GÉZA – KÖRNYEZET- ÉS VÍZGAZDÁLKODÁSI SZAKÉRTŐ, PÉCS.
PÉNTEK—2016. JÚLIUS 1.
Helyi, kis történetek, és nagy elbeszélések: irodalom, film, fénykép, grafika példáiban
BESZÉLGETÉS ÁRMEÁN OTÍLIA KOMMUNIKÁCIÓKUTATÓ MODERÁLÁSÁVAL
RÉSZTVEVŐK: DEMÉNY PÉTER – ÍRÓ MAROSVÁSÁRHELY
EPERJESI NOÉMI – GRAFIKUS MAROSVÁSÁRHELY
FEKETE ZSOLT – FÉNYKÉPÉSZ MAROSVÁSÁRHELY
SZABÓ RÓBERT CSABA – ÍRÓ MAROSVÁSÁRHELY
VIDA GÁBOR – ÍRÓ MAROSVÁSÁRHELY
Kerekasztal beszélgetést tartottunk Marosvásárhelyen a fejlődésről
Április 5-én, kedden a Köpeczi-Teleki házban szerveztük meg azt a kerekasztal beszélgetést, ami a Rghododendron, az unDAverde szervezetekkel és a Marosszéki Közösségi Alapítvány támogatásával jött létre.
Az eseményen a klímaváltozásról meg a marosvásárhelyi változásról esett szó, és az volt ennek a célja, hogy a kampányidőszak megkezdése előtt egy kiindulópontot szolgáltasson, egy témát, ami a kampányban meghatározó tényező lehet. A jelenlevő civil szervezetek képviselői és vezetői mellett a helyi magyar politikusok, döntéshozók és is részt vettek az eseményen.
Az előadásokat dr. Hajdu Zoltán a Fókusz Öko Központ elnöke nyitotta meg, aki klímaváltozásról és annak hatásairól beszélt, azokról a jelenségekről, amelyek Marosvásárhelyt is érintik. Elmondta, hogy Marosvásárhely is a fogyasztói társadalom csapdájába esett, miszerint egyre jobban eltávolodik a természettől, egyre jobban csökkentik a zöldövezetek területét, noha ezt folyamatosan növelni kellene, parkokat, szökőkutakat létrehozni, hogy a légszennyezés csökkenjen, nyáron ne legyen olyan elviselhetetlen meleg a betonépületek között, valamint hogy az emberek magánérzete, életkörülményei is ezáltal jobbá válnak. Kitért még arra is, hogy ez nemcsak a vezetői szinten kell megtörténjen, hanem az emberek, családok, magányszemélyek szintjén is, olyan értelemben, hogy változtassák meg a mindennapi szokásaikat, mellőzzék a készen vásárolt élelmiszereket, a palackozott vizet, a mindennapi személygépkocsi használatot.
Ezt követően Szakács László, a Rhododendron Egyesület elnökének előadása következett, aki a Marosvásárhelyi zöldövezetek helyzetét mutatta be, azt hogy a folyamatos fakivágások szakszerűtlenek, sokszor feleslegesek, és kiemelte, hogy az esztétikai szépség rombolása mellett az egészségmegőrzés szempontjából is fontos a fák szakszerű nyesése. Elmondta, hogy egy köbméter lomb őszig 0.59 szén-dioxidot szív magába és 0.65 kg oxigént termel, valamint 4.5 kg port szűr meg és 47 liter vizet bocsát ki a szabadba. Elmondása szerint jelenleg csupán kilenc olyan fa létezik Marosvásárhelyen, amelyiket ki kell vágni, viszont a legtöbb fa igenis tisztításra szorul.
După aceasta președintele asociației Rhododendron Szakács László a vorbit despre spațiile verzi din A Marosszéki Közösségi Alapítvány részéről Gál Sándor a közlekedésről beszélt, és elmondta, hogy statisztikai adatok alapján 2011-ben kilenc kerékpárost érintő balesetről tudnak, míg tavaly ez a szám 40 volt. Szerinte ez nem a figyelmetlenség növekedésének a következménye, hanem a megnövekedett kerékpározók miatt alakult így a helyzet. Felméréseik szerint jelenleg a legtöbb diák autóval, szüleivel jár iskolába, s habár lenne igény a biciklizésre, a fiatalok mégis a gépkocsi mellett dönt a veszélyesebb kerékpározás helyett. Ezt bicikli utak kiépítésével lehetne orvosolni, valamint a fiatalok felkészítésével, a forgalmi szabályok ismertetésével és megtanításával.
Klaus Bithler építészmérnök, az unDAverde Egyesület tagja a fenntartható városfejlesztési trendekről beszélt. Szerinte a beton és a piskótakő ellenében vízmegtartó képességgel rendelkező felületeket kell létrehozni, mint a parkok és zöldövezetek, a lobfelületek növelése, a természeti kincsek felhasználása és olyan környezettudatos épületek tervezése, amelyek fenntartási költsége jóval kisebb a jelenlegi épületek költségeinél.
Az előadásokat követően Soós Zoltán polgármesterjelölt szólt hozzá a témához és mondta el, hogy a jelenlegi városvezetés semmit sem tesz a klímaváltozás hatásai ellen semmit, sőt szerinte a városvezető abban jár, hogy minden lehetséges alkalommal kárt tegyen a fákban, oktalanul lombtalanítsa és kivágja őket. Véleménye szerint olyan emberek veszik körül a jelenlegi polgármesterst, akik mindent elnéznek neki, a klímaváltozás Marosvásárhelyen kiemelt téma kellene legyen, ami a jelenlegi városvezetést nem érdekli, és csakis a változás, a leváltás változtathat ezen a
Peti András alpolgármester nem látja ennyire sötéten a helyzetet, szerinte az is siker, hogy sikerült a civil szférát bevonni a döntéshozói bizottságba, de továbbra is a nem kormányzati szervezetek szerepvállalását és támogatását kéri, mivel neki csak minimális beleszólása és hatása van a polgármester által elrendelt rendelkezések végrehajtásának megakadályozásában.
Végül Csegzi Sándor, a polgármester tanácsosa védelmébe vette a hivatalt kiemelve, hogy Marosvásárhely az egyetlen olyan város Romániában, amelyik része az Európai Klímaszövetségnek, köszönhetően a Fókusz Öko Központnak. Emellett elmondta, hogy az évek folyamán sikerült az életszínvonalat, környezet barátiabb helyeket és szabadidős tereket létrehozni, mint például a Somostető és a Víkend, valamint a tömegközlekedést is megvédte, mondva, hogy a lakosok 80%-a ingyen használhatja azt.
A beszélgetést végig feszült volt, a felek csupán abban értettek egyet, hogy szükség van Marosvásárhelyen a további javulásra, további intézkedések szükségesek, ahhoz, hogy alkalmazkodni tudjon a város és lakossága a klímaváltozáshoz, hogy egy biztos, fenntartható és élhetőbb Marosvásárhely fogadja majd a jövő nemzedéket.
Kerekasztal – Kihívások a klímaváltozás idején