A Nyárád folyó 70-es években történt szabályozása következtében a folyó menti ártéri területek nagy része eltűnt. A szabályozás számos ökológiai és gazdasági problémát okozott, például a vízgyűjtő medencében drámaian lecsökkent a biológiai sokféleség, megszűntek a hagyományos gazdasági tevékenységek, úgy, mint az állattartás. Az ártéri területeket átalakították szántó területekké, pedig a gabonafélék termesztése gazdasági szempontból egyáltalán nem hatékony termesztés.
A szabályozás miatt kialakult nagyléptékű változások, és ennek következtében az ökológiai rendszerek drámai átalakulása a Kárpátok zónájában található folyók nagy részére elmondható. A szabályozás miatt a vízgyűjtő medencék vízvisszatartó képessége jelentősen csökkent, így zavarok adódtak a folyás mentében, amely, mindenütt katasztrófális átalakulásokat eredményezett; az áradási hatások akár Magyarországig is elérhetnek. A Fókusz Öko Központ a nyárádgálfalvi közösséggel együttműködve ennek a problémának a kezelését tűzte ki célul, s tevékenysége közben egyben modellt is kíván nyújtani a Maros egyéb vízgyűjtő medencéinek kezelésére, de akár más folyók vízgyűjtő medencéi részére is.
Kisadorján és Nagyadorján falvak a Nyárád vízgyűjtő medencéjében helyezkednek el, egy kisebb patak, a Dormán patak partján. A patak az eróziós folyamatok miatt annyira megviselődött, hogy mára az év legnagyobb részében vizet sem tartalmaz. A két falunak igen koros a lakossága, az átlagéletkor 60 év.
Mind két falu területén elhanyagolt állapotban lévő ártéri legelők találhatóak, a patak part végig erősen erodált és hulladékkal van tele. Megemlítendő, hogy a két falu igen szép helyen fekszik, amely turisztikai szempontból igen jól kihasználható lehetne, s komoly jövedelmet hozhatna közösségének.
E patak a Kárpátok zónájának jellegzetes folyóvize, ezért rehabilitációja mintaként szolgálhatna hasonló “problémás” folyóvizekhez.
Kisadorjánban – amely a Nyárádgálfalva községhez tartozik – a Fókusz Öko Központ és a Nyárádgálfalvi Polgármesteri Hivatal létrehoztott egy új központot, az ún. Falusi Információs és Fejlesztési Központot, mintegy felajánlva a megvalósítás lebonyolítását a községben. Mivel Kisadorján meglehetősen izolált falu ideális a jövőbeli bemutató projekteket megvalósítására, amelyek esetleg megismételhetők lehetnek a Maros más vízgyűjtő medencéiben. Az alkalmazó szerv egy hasonló demonstratív projektje egy Vizes élőhely ökológiai visszaépítése volt 2000 és 2001 között, amelyet a Polgár Társ alapítvány finanszírozott, és mellyel az alkalmazó szervezet megnyerte a Natural Heritage Award díjat. Ez a bemutató projekt mintául szolgálhat az érdekelt szervezeteknek és szerveknek a vízgyűjtő medencék integrált gazdálkodásában és kiinduló pontja lehet hasonló célkitűzések megvalósításához (melyek e projektben szerepelnek).
A fenti tervezet pozitív hatással lesz a Dormán patak völgyében található 50 ha-nyi vizes élőhelyre, az alábbiakat kiváltva:
– a mikroklíma javulása
– az árvízveszély kockázatának csökkentése
– a biodiverzitás növelése
– turisztikai célpontok létrejötte
– a víz minőségének a javulása
A projekt fő célja, hogy a közösségeket ráébressze a Vizes élőhelyek jelentőségére, és hogy felhívja a figyelmet azokra az integrált intézkedésekre, amelyekkel megelőzhetőek az áradások.Ezek fontos lépések ahhoz, hogy a helyi közösségek érdeklődése a Vizes élőhelyek védelme felé forduljon és a gyakorlati tevékenységekbe bekapcsolódásukat elsősegítse. A Vizes élőhelyek egész Európa területén drasztikusan csökkentek, a Maros vízgyűjtő területén különösen. A Maros egy mellékfolyója, a Nyárád völgyében is hasonló a helyzet: a szabályozás követően az árterület 1,5 km-ről kb. 100 m-re csökkent.
A szabályozás érintette a befolyó vizeket is, melyeket az alsó részeken szintén szabályoztak és egyszerű levezető csatornákká alakítottak. A felső részeken szintén eróziós folyamatok indultak meg és a folyó meder mélyülése is bekövetkezett.
A munkálatok az erózió jelensége mellett a következő negatív hatásokat is előidézték az ökológiai rendszerben:
– a biodiverzitás csökkenése
– a mikorklíma megváltozása
– a vízvisszatartó kapacitás csökkenése az esőzések idején
– a vízmennyiség csökkenése a talajvízben
– az esztétikai kép romlása, mely a turizmus csökkenését vonja maga után
Megemlítendő, hogy a vidéken található néhány igen ritka növényfaj is, amely védelmet érdemelne (szibériai írisz, orchidea fajok).
Az itt lévő földek kihasználása átalakulóban van, a régi hagományos mezőgadzaság – mely megőrizte a biodiverzitást az árterületeken -, kiveszőfélben van. Az itt élő közösségeket ki kellene képezni, hogy olyan terület hasznosítást alkalmazzanak, amely a jelenlegi természeti értékeket nem teszi tönkre. Az itteni falusi közösségeknek pillanatnyilag a fenntartható fejlődés szinte teljesen ismeretlen fogalom. Ha ezen fogalmat sikerülne megértetni és tudatosítani, megnőne a természetes állapotok helyreállítása utáni igény és a vizes élőhelyek jelentősége és védelme is felértékelődne a köztudatban. A helyi közösségeket meg kellene tanítani arra, hogy hogyan képesek saját maguk védeni a környezetet.
További célcsoportok:
– Maros Vízügyi Igazgatóság képviselői
– A Nyárád menti községek polgármesterei, elsősorban Nyárádgálfalva Csíkfalva, Nyárádszereda, Székelybere, Nyárádremete, Ákosfalva, Backamadaras polgármestere
– Társadalmi szervezetek, amelyek érdekeltek a vízgazdálkodás problémájában
– Diákok és egyetemi hallgatók, mezőgazdászok az argoturizmusban érdekelt személyek a Kisadorjánii Falusi Információs és Fejlesztési Központ projekt résztvevői.
A projekt hasznonélvezői:
– A Dormán patak vízgyűjtőjében élő helyi közösségek
– Azok a szervek, szervezetek, amelyek ezen integrált vízgagazdálkodási modellt követni fogják (egy vízgyűjtő területre vonatkozóan)
