A „Só Útja” program elindításával az volt a célunk, hogy lehetőséget teremtsünk azok számára, akik Marosvásárhelyről gyalogosan elindulva szeretnének kirándulni, túrázni, kikapcsolódni a természetben. A bejelölt gyalogos turisztikai ösvény Marosszentgyörgyről indul és a legendák szerint valamikor itt elmenő római út nyomvonalát követve több mint 50 km után érkezik Parajra, így összeköti a marosszentgyörgyi sósfürdőt a parajid Sóbányával. A gyalogos út a legtöbb esetben szép kilátást nyújtó, gyönyörű erdőkön, réteken halad át, olyan szép, eldugott kis falvakat érintve, mint például Székelybő vagy Nyárádselye.
A természetkedvelők ritka növényeket, madarakat figyelhetnek meg, gyakran találkoznak őzzel, rókával. A gombászok sokféle gombát gyűjthetnek, melyek közül a leggyakoribbak nyáron a mezei csiperke (Agaricus campestris), a nagy őzlábgomba (Macrolepiota procera), a piruló őzlábgomba (Macrolepiota rachodes), a kékhátú galambgomba (Russula cyanoxantha), míg ősszel a lilapereszke (Lepista nuda) és a szürke tölcsérgomba (Clytocibe nebularis). Az ösvényen a Nyárád völgyét elérve a turista megszállhat és újabb kellemes napot tölthet a jobbágyfalvi Tündér Ilona panzióban vagy a mikházi Reneszánsz panzióban. Ezután a jelzett turistaút átvezet a Bekecsen, ahol a régi római út nyomai a legendák szerint az „óriások árkában” lelhetőek fel. Innen továbbmenve Sóváradnál elérjük a Kisküküllő völgyét, ahol szintén kitűnő szálláshelyekkel, érdekes programokkal találkozhatunk. Ezután a jelzett út Parajdra vezet, ahol a Só szorosban ér véget. A panorámikus gyalogút mellett a bicikliseknek is lehetőségük nyílik végigjárni a Só útját, ők inkább követik a valamikori római út tényleges nyomvonalát. A Régen – Szováta – Parajd – Homoród menti törésvonal mentén található a vidék jelentős altalajkincse, a só. Körülbelül 25 millió évvel ezelőtt a miocén korszak elején megélénkültek a hegységképző mozgások és hatalmas vulkanikus tevékenység kíséretében feltorlaszolták a Kárpátok koszorúját. Az alsó miocén korszakban az Erdélyi-medence lassú süllyedő és emelkedő mozgásokat végez, és így többször elönti a tengervíz és többször kiszárad. E mozgások, meg a forró éghajlat következtében, a medence peremén és főleg az alján hatalmas sótelepek alakulnak ki, amelyeket a római kortól napjainkig kitermelnek.
Reméljük, hogy a helyi lakosság kezdeményezőkészsége számára keretet tudunk biztosítani a Só útja program segítségével és hozzájárulunk az útvonalon található települések fenntartható fejlődéséhez és az erre járó turisták maradandó élményekkel gazdagodnak.
