Május 25 és 28-a között a Fókusz Öko Központ vendége volt öt külföldi szervezet képviselője, akik a „Tanuló vidéki közösségek” nevű európai uniós projekt keretében egy szemináriumra érkeztek hazánkba.

A projekt az Európában még meglevő kisgazdaságokat, a vidéki életet és közösségépítő kezdeményezéseket kutatja fel, és ezeket megvizsgálva és elemezve a projekt zárásaként három kiadványt fognak majd kiadni, ami felkészíti majd az embereket a poszt kollapszus utáni időre.

Az első kiadvány politikusoknak, döntéshozóknak készül, informatív, felhívó jellege lesz, amiben a az alternatív mezőgazdasági lehetőségekre és a fenntartható életmódra hívják fel a figyelmet. A második kiadványban példák lesznek bemutatva, ilyen és ehhez hasonló kezdeményezések, a harmadik pedig egy kézikönyv lesz, amiben be lesz mutatva, le lesz írva, hogy hogyan is kell egy ilyen kezdeményezést felépíteni, létrehozni.

A szeminárium Jobbágyfalván a Tündér Ilona panzióban volt megtartva, ahol a három nap során a tényleges munka mellett, megpróbáltuk bemutatni a vendégeknek a vidék jellegzetességeit, hagyományait és természeti adottságait.

Legelőször a helybeli lakosokkal, az ott élő embereket mutattuk be nekik, azokat, akik ezen a tájon élnek, a vidéki életformát választották, próbálják megőrizni a hagyományokat, és úgy élni, hogy ne függjenek a fogyasztói társadalomtól, ne legyenek kiszolgáltatva a modern világ szeszélyeinek.  A vendégekkel egy tipikus erdélyi falusi gazdaságot látogattunk meg, ahol a zöldség, a gyümölcs és a hús is az udvaron termelődik, nevelkedik.  Itt saját kezűleg készítettek kenyeret, hagyományos kemencében, káposztalapin sült kenyeret. A hagyományokat tovább bemutatva ellátogattunk egy helyi citerakészítőhöz, fafaragóhoz, aki a szakma rejtelmeibe avatott be minket, és elmondta, hogy a zenének milyen nagy hatása van a közösségre, különösen a kis helyi közösségekre, annak felépítésére és fenntartására.

A fenntarthatóság útján tovább menve másnap biciklivel ellátogattunk Gálfalvára, ahol a helyi polgármester elmondta a községben levő helyzetet, terveit, meglátásait, és azt, hogy hogyan látja a jövőt, a község miképpen fog viszonyulni a klímaváltozás hatásaihoz, meg a majdani nagy társadalmi és gazdasági rendszerek változásaihoz.

Ezt követően az adorjáni Környezetvédelmi Információs és Fejlesztési Központban mentünk, ahol a fiatalok jelenlegi helyzetéről, a gondolkodásukról, ehhez a témához való kapcsolódásukról esett szó. Itt elhangzott, hogy a romániai fiatalok nyugatiak akarnak lenni, úgy akarnak élni, mint a fejlett országok lakói, azt az életmódot szeretnék követni, mert jelenleg Romániában ez a népszerű.

Ezután a csapat az itt kialakított agrobiodiverzitás tanösvényt járta végig, ami olyan álláspontokból állt mint a kaszáló, nedves rét, erdő vagy hagyományos gazdaság. Azt fontos tudni, hogy ez a tanösvény teljesen természetes, érintetlen, minimális emberi beavatkozást végeztek csak rajta, így a rét, vagy akár az erdő szinte teljesen vad, az eredeti formájában pompázik.

Délután a vendégekkel ellátogattunk Vármezőre, amelyik település egy egyszerű kis székelyföldi faluból nőtte ki magát mára egy turistákat vonzó látványossággá, köszönhetően az itt létrehozott pisztrángtenyészetnek. Itt a hajdani tenyészet megalapítójának egyik leszármazottjától megtudhattuk, hogy hogyan is jött létre ez a kezdeményezés, hogy lett egy tervből, álomból valóság. Természetesen a külföldiek kipróbálhatták a halászatot, egyesek először fogtak a kezükben halászbotot, és elmondásuk szerint hatalmas élmény volt a halászat, azért is, mert közben rájöttek, hogy az élet mennyire kemény is tud lenni, hiszen halászat közben igazi természet közeli élményben volt részük, „kezükben fogták a halat, a kezük között tartva ontották ki az életét, azt az életet, ami a számukra biztosítja az életet. Ez pedig nem más, mint maga a természet, az egyszerű, de mégis oly bonyolult élet körforgása, amit a legtöbb mai ember elfelejtett”, s ami e projekt fő célja, hogy ezt a természet közeliséget bemutassa, megértesse az emberekkel, és rávegye őket, hogy térjenek vissza az eredeti gyökereikhez.

A szeminárium alatt a legfontosabb kérdés az volt, hogy a fiatalokat hogyan lehetne meggyőzni, vagy legalább a figyelmüket felhívni erre a témára. A beszélgetés alatt sok vélemény elhangzott, de a végső, közös álláspont az maradt, hogy a projekt eredménye, jelen esetben a három kiadvány, reprezentatív, valós, kézzel fogható és informatív tartalommal bíró kiadvány kell legyen, mert jó tartalom, jó példák nélkül nem lehet semmit sem elérni, senkit sem meggyőzni, senkinek az érdeklődését felkelteni vagy a véleményét megváltoztatni. Szerencsére az itteni látogatás rengeteg jó példával szolgált, olyan példákkal, amelyek egy irányt, egy jó kiindulópontot jelentettek, aminek a mentén tovább lehet haladni, és a többi helyszínen megtapasztalt élményekkel és esetekkel összevonva használható és érdekes információkat és anyagot szolgáltattak.